Vakértelem
Miért ne inkább nagyanyámat ültessük oda? Ő se ért hozzá, de legalább humoros lenne az adás.
Nem tagadom dühös vagyok, és biztos vagyok benne, hogy nem vagyok ezzel egyedül. Tudniillik én nem szeretem az elfogult álláspontból történő okoskodást, a cinkos félmosolyokat, a szakmaiatlan bohóckodást, meg az áldozathibáztatást. Biztos vannak az internetnek olyan bugyrai, ahol ez mindennapos, megszokott jelenség, azonban 2023-ban, Magyarországon egy sporttelevízió stúdiójában kicsit magasabb színvonalat várna azért el az ember. Ehelyett ezúttal is megcsodálhattuk kvázi azt, hogy hogy zajlana le egy mérkőzés értékelése a kocsmapult mellől.
Már a félidőben is érvelési hibákkal teli negédes mosolygás zajlott, amikor sikerült megmagyarázni, hogy a világ minden szegletében érvényes találat meg nem adása miért csodálatosan varázslatos döntés. Aztán amikor Paulista felaprította Vinit, akkor szinte azonnal jeleztem a társaknak, hogy figyeljék meg, hogy Vini lesz kihozva bűnösnek, merthogy mindig provokálja az ellenfeleket. Ennek fényében nem is ment csodaszámba, hogy tényleg a brazil szélső lett előkapva azért, mert az ellenfél védője alárúgott. Természetesen adásfelépítés szempontjából élvezhető módon először meg kellett mutatni a Valencia legnagyobb helyzetét, és mindkét gólnál bőszen utalgatni kellett rá, hogy a kapus azért benne volt a találatokban, mert ez madridi mérkőzés elemzésénél úgy tűnik elvárás, vagy része a műsortervnek, hogyha az elemzés egyenesen Katalóniából érkezik.
Ezután érkezett az a bizonyos elbagatellizálás és áldozathibáztatás Vini repülésekor, ami végképp betette a kaput. Azért kedves Spíler TV, álljunk már meg egy pillanatra. Ha eddig nem is sikerült felmérni, hogy a Real Madrid meccsein mennyire jövedelmező dolog állandó rendszerességgel a rivális csapatból felkérni vakértőket. Talán itt lenne az ideje elgondolkozni, hogy valódi szakmaisággal, valódi, a diskurzust magasabb szintre emelő meglátásokkal szeretnénk közelebb hozni a futball megértését, átlátását az emberekhez (szigorúan objektíven és elfogulatlanul), vagy a Pedri néni bisztrójából mondunk be három lájkot érő okosságokat a katalán indulót búgó zenegép mellől. Ideje lenne eldönteni, hogy hogyan tovább, vagy akkor hagyjuk ezt a stúdiós barlangrajzolgatást és inkább menjen le direktben a meccs, mert ennél még a néma csend is sokatmondóbb.
Egytől egyig: Real Madrid – Cádiz (2-1)
Csapatok
Real Madrid (5) – az olvasók pontszáma: 6,3
Rendkívül alacsony színvonalú meccsen tulajdonképpen kettő jó egyéni teljesítmény miatt sikerült begyűjteni a három pontot. Persze összetevő lehet az, hogy a kanárifejű jobbszélső gyerek a hatodik (kábé a legenyhébb) szabálytalanságára kapott sárgát, hogy az apró alattomos faultokat nem sikerült féken tartania a síphordozónak, de ettől még nem kéne elképzelés nélkül lődözni minden irányba, meg pár méterről kihagyni a kihagyhatatlant. Arra illene valamit kitalálni, hogyha egy csapat visszaáll a saját térfelére, lekettőzi Vinit és figyel a zárásokra, akkor hogyan is kéne megnyerni a mérkőzést.
Cádiz (4) – az olvasók pontszáma: 4,4
Csupán a céljuk elérése felé való igyekezetet tudom értékelni, illetve azt a szép távoli lövést még a találkozó elején, amúgy a futball elrontására, züllesztésére törekvő csapatok felőlem nyugodt szívvel mehetnek a másodosztályba, ahová érdemesek. A Rayo legalább szép támadásokat is vezetett amellett, hogy szintén tuskó módon agyaltak mindenkit. Csak sajnálni tudom azokat, akik ezért rajongani képesek.
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Toni Kroos (9) – az olvasók pontszáma: 8,3
Majdhogynem az egyetlen ember, aki miatt megérte tegnap este bekapcsolni a készüléket. Semmi sallang, semmi mentális hullámvölgy, csak a nagybetűs teljesítmény. Ragyogó labdát tekert Militao fejére, majd káprázatos kapáslövéssel duplázta meg az előnyt. A legtöbb kulcspassz (4) és a legtöbb progresszív passz (9) szintén az ő nevéhez fűződik, ami nem mondható alibi tologatásnak. Azt hiszem a csupán 88%-os passzpontosságot meg tudjuk bocsátani a mérnök úrnak!
Thibaut Courtois (5) – az olvasók pontszáma: 5,4
A tavalyi Courtois simán lehozza ezt a meccset kapott gól nélkül. A két lövésből legalább az egyiket illett volna fogni, a harmadikat már nem lehetett. Az Aranylabda kapcsán megfogalmazott gondolatai mintha rontásként szálltak volna rá, azóta inkább az ideigazolásakor mutatott gyengébb formát hozza. Remélhetőleg a VB után visszakapjuk a tavalyi belga falat.
Lucas Vázquez (6) – az olvasók pontszáma: 6,3
Nem túlzás kijelenteni, hogy a Real Madrid nem áll jól a szélsőhátvédek terén. Carvajal leszállóágban van, Mendyt majd a későbbiekben részletezzük, Odriozola meg egy várbörtönben reméli, hogy egy lóháton érkező klubtulajdonos megszánja. És akkor itt van Lucas, aki körülbelül mindent a harciasságának és a hozzáállásának köszönhet, nem a nyers játéktudásnak. Beadni továbbra sem hagynám, mindenesetre most voltak jó betörései, és szépen visszatett labdái, amikre viszont nem érkezett senki. Négy szerelése holtversenyben a legtöbb a csapatban.
David Alaba (5) – az olvasók pontszáma: 6,3
Kicsit színtelen és szagtalan. Továbbra is tartom, hogy mind balhátvédként, mind középpályásként többet tudna hozzátenni a csapat játékához, mint középhátvédként. Szerelés nélkül zárta a mérkőzést, a gólnál talán többet tehetett volna az első lövést elengedő játékos levédekezéséért.
Éder Militao (8) – az olvasók pontszáma: 7,2
Ő unta meg az ustawkát és a nyűglődést és okos fejesével előnyhöz juttatta a csapatot. Kellően keményen játszott, bár kicsit kockázatosnak éreztem olyan korán begyűjteni a taktikai sárgát. Az összes fejpárbaját sikerrel vívta meg (6/6), emellett Kroos után ő próbálkozott a második legtöbb hosszú átadással, nagyjából 70%-os sikerrátával, ami egy középhátvédtől több, mint megfelelő, nem mellesleg kiváló játékelem, ha gyors támadóid vannak.
Ferland Mendy (4) – az olvasók pontszáma: 5,5
A sors furcsa fintora, hogy a Girona és a Rayo ellen egymás után játszottunk a ligában, hiszen mindkét csapat kezdő balhátvédje madridi nevelés: Miguel Gutiérrez (21) és Fran García (23). Végig az járt a fejemben, hogy boldog lennék, ha a csapatom balhátvédje ennyivel hozzá tudna járulni a közöshöz. Mendy hiába csinál meg néha olyan cselsorozatokat, ami után ő csodálkozik a legjobban, hogy a labda nála maradt, ha utána azonnal el is veszíti azt. Gyorsnak rendkívül gyors, fizikálisan remek, de azért itt elvárás lenne az is, hogy a támadásokba normálisan be lehessen vonni, pláne Vini oldalán. A francia keretbe sem került be, talán nem véletlen…
Aurélien Tchouaméni (5) – az olvasók pontszáma: 5,8
Na ő például már abszolút nem itt jár fejben. Az elmúlt pár mérkőzésen közel sem tud annyit nyújtani, mint amit az ideigazolásakor mutatott. Bár így is neki volt a legtöbb sikeres közbeavatkozása és az egyik legpontosabban passzoló játékosunk volt, a kapott gólnál pl. nem sikerült zárni a passzsávot, majd a kocogása mögül felbukkanó Lucas Pérez bevágta a második kipattanót.
Luka Modric (5,5) – az olvasók pontszáma: 6,2
Még mindig varázslatos játékos, de ez az első szezonja, ahol azért érezni rajta az idő vasfogát. Különösen fontos lenne őt rotálni, és kellene neki a pihenő olykor, mert nem lehet a kiváló formát örökké fenntartani. Szerencsére amellett, hogy egy zseni, alázatos is, és a küzdeni akarása egy rosszabb teljesítménynél is képes a kompenzációra. A Vini beadása utáni másodpercek? Tegyük el egy archívum mélyére, és ne bolygassuk.
Fede Valverde (5,5) – az olvasók pontszáma: 6,2
Egy kicsit már fáradtnak éreztem őt az utolsó pár bajnokin, de egész ősszel megállíthatatlan volt, neki tudom talán ezt a legkönnyebben megbocsátani. Három lövést eresztett el, sajnos egyik sem talált kaput, azonban négy sikeres passza volt a tizenhatoson belülre, ami a legtöbbnek bizonyult. Úgy éreztem, hogy Lucas hiába ment fel gyakran az akciókkal, nem volt meg közte és Fede között a kémia, pedig nagyon jól tudnának élni egymás erősségeire építve.
Rodrygo (4,5) – az olvasók pontszáma: 5,5
A BL-ben mutatott hatékonyságot nem tudja egyelőre átmenteni a bajnoki meccsekre. Az elmúlt pár meccsen inkább a hibái és a kihagyott helyzetek jutnak eszembe róla. Nyugodtabb természetű játékos, de most nála is mutatkoznak a mentális hullámvölgy jelei, és nem csak az elszalasztott lehetőségekben.
Vini Jr. (5) – az olvasók pontszáma: 5,7
Talán egy külön cikket is megérne a helyzete az elmúlt pár meccsen. Adott egy helyzet, hogy a játékvezetők nem védik meg őt kellőképpen, és sokszor nem szankcionálják a sérülés veszélyét hordozó belépőket. Ez tény. Ezek az alattomosságok általában teljesen ártalmatlan, oldalvonal melletti szituációkban történnek, olyan esetekben, ahol a túlbonyolítás helyett talán egy szimpla visszapassz is elég lenne. Emellett a sok-sok ilyen apró helyzet után szinte folyamatos a magyarázás (egyébként sokszor ténylegesen igazságtalan döntések után), és ez mind-mind a támadójáték rovására megy. És ez nem áldozathibáztatás, hanem egy játékhelyzet, ahol Vini amellett, hogy szenvedő fél, egy személyben jelentheti a megoldást is. De ehhez tényleg kevés ebben a cikkben a hely. Szorítkozzunk annyira most, hogy öt (statisztikába is berögzített) szabálytalanságot szenvedett el, és egy fantomgólpasszal zárta a mérkőzést.
Cserejátékosok
Érthetetlen, hogy miért kellett 81 percet várni az első cserére, szerintem Ceballos, Camavinga és Nacho is örültek volna egy kicsivel több lehetőségnek. Dani esetében megemlítendő, hogy sokkal támadóbb szerepkörbe érkezett a hajrára, és elég jól is állt neki.
Edzői értékelés
Carlo Ancelotti (4) – az olvasók pontszáma: 5,7
Továbbra sem tudunk nagyon mit kezdeni a hasonló felfogású csapatokkal, rendre szenvedős találkozó lesz a vége. Mendy helyzetére valahogy megoldást kell találni, szerintem a fix kezdő státuszhoz mérten nagyon keveset produkál. Ceballost sokkal többször kéne látnunk a továbbiakban, illetve annak semmi értelme, hogy Hazard és Odriozola hiányposztokon érdemi lehetőség nélkül padozza végig a szezont. Az elmúlt két meccsen remeklő Asensio padoztatását szintén elhibázott döntésnek érzem, ahogy azt is, hogy Vini pihenés nélkül darálja a teljes szezont. Szinte csoda, hogy kihúzta sérülés nélkül a világbajnokságig. Most jön egy kis szünet, van idő rendezni a sorokat, és kitalálni valamit, hogy újból lendületet vegyen a szezon.
Egytől egyig: RB Leipzig – Real Madrid (3-2)
Csapatok
RB Leipzig (8,5) – az olvasók pontszáma: 8
Már az első percben rögtön egy veszélyes támadással indítottak, aztán szűk húsz perc után már két gólos előny birtokában sokkal nyugodtabbak lehettek. Lehet ámítani magunkat, hogy szerencsés találatok voltak, de egyrészt ott kellett lenni, be kellett lőni, másrészt számomra teljesen világos volt, hogy melyik csapat a motiváltabb, szervezettebb, élesebb. Ezzel a győzelemmel a csoportküzdelmeket halványan kezdő Lipcse akár még elsőként is zárhatja a kvartettet.
Real Madrid (5) – az olvasók pontszáma: 4,6
A legjobban a veretlenségi sorozat megszakadását sajnálom. Az első perctől kezdve az érződött a csapaton, hogy nincs meg az átütő erő, látszólag sokkal körülményesebb, pontatlanabb és lassabb focit játszottak, mint a hazaiak. A védelem nem állt a helyzet magaslatán, különösen az átszervezés előtt, és a csapatrészek is nagyon messze voltak egymástól, kevés hasznos labda nélküli mozgást tapasztalhattunk. Az utolsó meccsre bizony jobban össze kell kapniuk magukat fiainknak, hiszen az első helyet illene megszerezni ebben a négyesben.
Játékosok
A Real Madrid legjobbja – Toni Kroos (6,5) – az olvasók pontszáma: 5,9
Még úgy is a csapat legjobbja tudott lenni, hogy mélyről volt kénytelen mozgatni a csapatot, azt viszont a lehető leghatékonyabban tette. Azonban ez csupán olybá tűnt, mint döglött halat bökdösni egy gallyal. A középpálya leosztása eleve nem volt ideális, kicsit az volt az érzés, hogy az idegen szerepkörökben játszók nagyon nem találják a helyüket, és ennek hatására a megszokott szerepkörükben lévők sem tudják hozni az elvárhatót.
Thibaut Courtois (6) – az olvasók pontszáma: 6
Olvastam véleményeket, hogy az első gólnál hibázott, mert odapaskolta a labdát a támadó elé. Szerintem meg nyugodtan mehet agyaggalamblövészetet nézni az, aki ezért a belgát veszi elő, tekintve, hogy óriási bravúr egyáltalán, hogy odaért arra a labdára. Az összes kapott gólnál teljesen ki volt szolgáltatva, még így is a jobb játékosaink közé tartozott.
Lucas Vázquez (4) – az olvasók pontszáma: 4,7
Múltkor még hősként ünnepeltük a Sevilla ellen, most nem sikerült még csak hasonló teljesítményt sem nyújtania. Védekezésben sem állította megoldhatatlan feladat elé a Leipzig bal oldalát, támadásban pedig borzasztó pontatlan beadásokkal, és kiszámítható passzokkal jelentkezett.
Éder Militão (3) – az olvasók pontszáma: 4,7
Szerintem Militão volt a leggyengébb játékosunk, tekintve hogy kettő gólban is főkolompos volt. A nézők számára a hazaiak harmadik góljánál talán nyilvánvaló volt, amikor ránézett Wernerre kb. úgy, hogy "eriggy fiam", és simán hagyta üresen megérkezni a beadásra. Viszont érdemes visszanézni Nkunku gólját is, amikor is a mozizásával három játékost tartott játékban, így egy esetleges lesre állítás is elképzelhetetlen volt. Egy meccsen egy ilyen is bőven elég, nemhogy kettő.
Antonio Rüdiger (5,5) – az olvasók pontszáma: 5,1
Az első húsz perc után nem gondoltam volna, hogy Rüdiger lesz a legjobb védőnk az este során, de miután végre valahára helyet cseréltek Nachóval, belül nem lehetett őt átjátszani. Szerintem teljesen felesleges vele a széleken kísérletezni, sokkal hatékonyabbak vagyunk vele védekezésben, ha középen játszik.
Nacho (4) – az olvasók pontszáma: 4,7
Két poszton is próbálkozhatott, egyiken sem sikerült maradandót nyújtania. Hozzá kell tenni, hogy sok igazságtalan véleményt is látok arról, hogy el kell zavarni, nem Real Madrid szint. Ez azért nincs így. Képes nagyon is jó és határozott játékra, másrészt szó nélkül tűri, ha olykor hetekig pályára sem kerül, nem drámázik, nem hisztizik, amikor meg lehetőséget kap, akkor ő tényleg nem spórol. Nem akarom szépíteni, ez tényleg nem sült el jól, de alapból sokkal több tiszteletet érdemelne.
Aurélien Tchouaméni (4,5) – az olvasók pontszáma: 5
Az a helyzet, hogy tudom mire képes a francia. Nagyon sokan dicsérték a meccs után, mint a csapat egyik legjobbját. Oké, valóban, volt pár szép szerelése, de ennyi. A harmadik gólnál bár Militão volt a fő bűnös, de azzal, hogy mozgásával nem szűkítette a labdát beadó játékos előtt a területet, szintén nem nehezítette meg a támadók dolgát. Nagyon ritkán lépett fel a támadásokkal, és leginkább a két védő között sétált, amikor támadásépítésben voltunk, azaz helyezkedésével legtöbb esetben csak nehezítette a csapat dolgát. Lehet, hogy túlságosan is kritikus vagyok vele szemben, de láttam már mit tud helyezkedésben, szervezésben, mennyire sokoldalú, és hogy ebből most milyen keveset is láttunk.
Eduardo Camavinga (6) – az olvasók pontszáma: 5,4
Az ő megítélésében a mérkőzés egészét tekintve megint szerepet játszik az, hogy mennyire tudjuk összetetten szemlélni a látottakat. Amit én láttam, az az volt, hogy a francia játékos volt az egyetlen, aki a támadó harmadban be mert vállalni megindulásokat, próbált osztogatni, kvázi tízes szerepkört kapott. Az magától értetődő, hogy nem ez a legerősebb szerepköre, mégis megpróbált valamit kiaknázni ebből az egészből, de nem nagyon akadtak társai ebben. Kroos mélységi irányítóként működött, Tchouaméni klasszikus CDM volt, megspékelve egy öncélú Vinivel, egy halovány Asensióval és egy visszafogott Rodrygóval. Éreztem rajta a tehetlenséget, és annak ellenére, hogy nem nyújtott kiemelkedőt, esetében mégis éreztem az elszántságot, az akaratot.
Marco Asensio (5) – az olvasók pontszáma: 5
A gólpassza, ahogy belépett az üres területre a beadás előtt, az nagyszerű volt. Azonban ezzel le is tudta az érdemi szerepét a mérkőzésen. Neki jobban áll a beugrós szerepkör idén, nagyobb az impact, jobban ki tudja használni azt a 15-20 percet, amit csereként szokott kapni.
Rodrygo (6) – az olvasók pontszáma: 5,7
Az első hármasból még az ő teljesítménye volt a legjobb. Megpróbálta felvenni a hamis kilences szerepkört, visszalépegetni labdákért, de végig szoros őrizete volt, és játszótársai sem nagyon voltak. Az első félidőben sajnálhatja a kihagyott lehetőséget, egy ütemmel hamarabb kellett volna lőnie. A hajrában büntetőt harcolt ki, amit magabiztosan értékesített is, de ez már sajnos nem számított.
Vini Jr. (4) – az olvasók pontszáma: 5,4
Be merem vállalni, hogy gólja ellenére az egyik leggyengébb teljesítményt pakolta az asztalra. Védekezésben rendre hatalmas helyeket hagyott Simakannak, aki köszönte szépen, és szorgosan ment is a támadásokkal, elöl meg… Három tiszta gólhelyzet ment el azon, hogy önzőzik, cipeli a labdát, nem hoz jó döntéseket. Aztán egy ajtó-ablak helyzetet is mellélőtt, és megint csak a kényszeredett mosolyra futotta. Mostanában nagyon megy a statpadding, azaz hiába tesz hozzá olykor gólt, asszisztot a közöshöz, az összteljesítmény inkább gyengének mondható. Nem mondom, hogy teljesen elszállt magától, de azért ennél sokkal alázatosabbnak kéne lennie, mint amit mostanában mutat.
Cserejátékosok
Dani Carvajal (5) – az olvasók pontszáma: 5,1
Lucashoz képest most előrelépés volt, de összességében semmi extrát nem mutatott.
David Alaba (4) – az olvasók pontszáma: 4,9
A harmadik gól előtt érthetetlenül magasan helyezkedett, nem tudott szerelni, és a kontrából gólt kapott a csapat.
Eden Hazard (6) – az olvasók pontszáma: 4,4
Mondjuk az inkább komikusnak hat, hogy a számos gyenge egyéni produktum mellett sikerült a legkisebb pontszámmal megtalálni a belgát, aki tulajdonképpen a legjobb cserének bizonyult. A kis területen összjátékban erős támadót már sokkal hamarabb lehetett volna hozni, bőven lett volna ki helyett ugyebár… Vini elpuskázott helyzete előtt szépen készített elő, csak sajnálni tudom, hogy nem kapott több percet.
Edzői értékelés
Carlo Ancelotti (4) – az olvasók pontszáma: 4,9
Szerintem ő sem hozta a legjobb döntéseket ezen az estén. Mindenképp kellett volna vagy Alaba, vagy Mendy az elejétől kezdve. Rüdiger középre rendelése legalább megtörtént, de eleve ott kellett volna kezdenie, úgy vélem, hogy vele szükségtelen a széleken próbálkozni. Hazard-t már a szünetben hoztam volna, ahogy például Arribast is meg lehetett volna próbálni a hajrára, kíváncsi lettem volna rá, és nem lett volna kár egyik támadónkért sem, ha le kellett volna jönnie.
Egytől egyig: Real Madrid – Barcelona (3-1)
Csapatok
Real Madrid (9) – az olvasók pontszáma: 8,4
Pont úgy kezdte a találkozót a Real, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Élesen, agilisan, helyzeteket kialakítva, szép támadásokat vezetve, megnyomva az elejét, azaz nem volt gond az élességgel. Benzema gólja előtt mindenképp meg kell dicsérni az egész meccsen parádésan futballozó Kroost a harcosságáért, és bár Vini nem tudta értékesíteni az akciót, Karim mint mindig, jókor volt jó helyen és előnyhöz juttatta a csapatot. A második találat a saját térfelünkről indult, Carvajal indítása megpattant, a labdát Vini fülelte le, aki visszakészítette azt a mögötte érkező Tchouaméninek, ő kitette balra Mendynek, aki a mélységből érkező Valverde elé tálalt, Fede pedig kíméletlenül bevágta az alsóba a lasztit. A hajrában Rodrygót taposta meg Eric García, a brazil magabiztosan értékesítette a jogos büntetőt, ezzel alakult ki a 3-1-es végeredmény.
Ancelotti semmilyen szinten nem kockáztatott most, és a bölcs lépést csak alátámasztották a pályán látottak. Számára a leginkább kézenfekvő tizenegyet preferálta és Rodrygo vagy Camavinga személyében kiváló opciói maradtak a kispadról beszállva. Ami feltűnő volt, hogy a habfehérek nem aludtak bele a kezdésbe, gyors és direkt focit mutattak rengeteg elmozgással, területnyitással, egyérintőkkel. A Barcelona védelme sok esetben eltolódott ez pedig kedvező volt Vini és Valverde játékának. Szinte mindenki bátran szerelt, ütközött, lépett oda keményen, olykor a szabályokat is áthágva, és ez a szintű harcias hozzáállás végtelenül imponáló volt. Egyszerűen sugárzott a képernyőn keresztül, hogy itt ma csakis a győzelem a cél, csakis a győzelem az elfogadható eredmény. És így is lett.
Barcelona (5) – az olvasók pontszáma: 5,5
Mindazonáltal óva intenék mindenkit attól, hogy elbízza magát, hiszen bár a nagyobb csapatok ellen egyelőre döcög a szekér, Xavi csapata így is komoly vetélytárs lesz az egész szezon során. Látszólag nem a képeségekkel, a játéktudással van a baj, csapatként még nincsenek kész a katalánok. Ami elég egy szerényebb képességű ellenfél ellen, hiszen a minőségbeli tudás szállítja az eredményeket, az egy pár polccal feljebb nem megy, mert nincs meg az a bizonyos plusz. Ezen a klasszikuson is vagy tíz olyan pillanat biztosan volt, amikor egy katalán játékos ösztönösen beindult az üres területre a védelem mögé, vagy megcsinált egy váltást, és nem érkezett a labda, nem gördült tovább a támadás. Egyrészt mert nincs még akkora összhang, másrészt a nagyobb csapatok ellen kevesebb az idő mindenre. Ennek ellenére valószínűnek tartom, hogy nem fogunk együtt törökülésben ajándékokat bontogatni karácsonykor Gavival és Jordi Albával a fa alatt mézeskalácsot majszolva.
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Toni Kroos (10) – az olvasók pontszáma: 9,2
A német középpályás egyik legjobb mérkőzése volt ez madridi karriere során. Oroszlánrészt vállalt az első gólban, amikor Busquets tépkedését ignorálva ugratta ki gyönyörűen Vinit, majd végig folyamatosan szervezett, és segítette ki számtalan alkalommal védekezésben a társakat, elsősorban Mendyt. Pont az ő esetén játszik, hogy milyen jót tesz a csapatnak, hogy van tényleges rotáció, és nincs kizsigerelve, azaz jobb erőbeosztással és így hatékonyabban tud játszani egy ilyen pármeccses periódust.
Andriy Lunin (7) – az olvasók pontszáma: 7,2
A gólnál sajnos nem tudott mit csinálni, kiszolgáltatott helyzetben volt. Az első félidőben maradt még le kicsit egy beadásról, viszont érezhetően egyre jobban megérti magát a védelemmel, sokszor tették vissza neki a labdát, ha úgy kívánta a helyzet, és Lunin igyekezett is hasznosan megjátszani azokat, ha volt rá módja. Természetesen Courtois helye megingathatatlan, de Lunin önbizalmának és motiváltságának mindenképp jót tett ez a kis szereplési lehetőség.
Dani Carvajal (8) – az olvasók pontszáma: 7,6
A második gól előtt becsúszva mentette meg a labdát, amivel lényegében elindította az akciót. A támadásoknál jellemzően Valverde középre lépésével ért fel, jól kombinált az uruguayi csapattárssal. Védekezésben rendkívül stabil volt, persze itt is kiemelhető Fede zakatolása és visszasegítése, pont ezért a Barca inkább a másik oldalon próblkozott, különösen az első félidőben. A vendégek góljánál talán kicsit feleslegesen indult meg a kontrával, hiszen a Barca hamar megszerezte a labdát és a helyén kialakuló űrt támadta.
David Alaba (8) – az olvasók pontszáma: 8,1
Bár véleményem szerint a hátsó alakzat főszereplője Militão volt, Alaba magabiztossága is kellett a sikerhez. Középen kiválóan zártak a brazillal együtt, nem meglepő, hogy a Barca inkább a széleken próbálkozott betörni, középről csupán 1-2 gyenge kísérletre futotta.
Éder Militão (9,5) – az olvasók pontszáma: 8,4
Szerintem a Real Madrid szertárosa fog a legjobban meglepődni azon, amikor a mosásba összekészített hármas számú nadrágból egy 184 centiméter körüli lengyel férfi fog kipottyanni. Militão szerintem elég bizonytalanul kezdte a szezont, de ezen a meccsen kiválóan és folyamatosan és elnyűhetetlenül tartotta a világ egyik legjobb támadóját. Kemény volt, tökös, néha kicsit alattomos is, de egy Clásicóra nem lehet felemelt kézzel kisétálni Robert Lewandowski ellen. Minden elismerésünk!
Ferland Mendy (7,5) – az olvasók pontszáma: 7,5
Elképesztő kettősség jellemezte a játékát, hiszen mezőnyben kiváló szerelései voltak, jól fedezte a labdát, remek megindulásai voltak, és adott egy gólpasszt is Valverdének. Ugyanakkor a kapott gólnál kicsit elaludt és lemaradt Ferrán Torresről, és az első félidei legnagyobb helyzetnél is könnyen jött be mellőle a labda. Még egy kicsit összeszedettebb, kiegyensúlyozottabb játékra lesz tőle szükség a folytatásban.
Aurélien Tchouaméni (7,5) – az olvasók pontszáma: 7,9
Klasszikus zongoracipelő meccs volt most ez a franciától, nem cifrázta a dolgokat, védekezett, majd igyekezett csak leosztani a labdát a társaknak, bár a második gól előtti támadással szépen ért fel ő is, benne volt az akcióban. Egy komoly különbség közte és Casemiro között, hogy Tchouaméni jobban olvassa a játékot és a helyezkedésével igyekszik folyamatosan opciót adni a többieknek.
Luka Modrić (8) – az olvasók pontszáma: 8,4
Hasznos és látványos megoldásai, passzai egyaránt voltak a horvát karmesternek. Pedriék csak lesték, amikor a mellel megszelíditett labdát az alapvonal előtt sarokkal tette vissza a társnak, és a küllőkből sem volt hiány a pályán. Bár a gólokból nem vette ki a részét, remekül teljesített, a visszavont gól előtti akcióban szépen játszotta magát tisztára. Sárgája jogos volt, de azért sok ilyenért lehetett volna lapot osztani a másik oldalon is.
Fede Valverde (9,5) – az olvasók pontszáma: 9,3
Én imádom ezt az embert. Ha egyáltalán ember, mert ebben sem vagyok biztos. A labda táncolt a lábán, nem is akart onnan egyhamar szabadulni, és mindenki csak csodálni tudta őt, de elvenni azt tőle – kizárt. A Mendy által visszatett labdát erős, lapos, belsős lövéssel lőtte ter Stegen kapujába, egyébként meg mint egy ezermester: minden adódó problémára megoldást talált. Ellenszere? Nincs. Nem is érdemes a fejlesztéssel próbálkozni.
Karim Benzema (8) – az olvasók pontszáma: 8,1
Nagyon szerettem volna, ha Benzema betalál a Barca ellen, és örültem, hogy ez be is jött. Fontos az önbizalmának és így fontos a csapatnak is, hogy a vezére magabiztos legyen, mert ez kihat a többiekre is. A második félidő elején már a duplájának tapsolhattunk volna, de a gólt les miatt érvénytelenítették.
Vini Jr. (7) – az olvasók pontszáma: 7,6
Nagyon akart, nagyon motivált volt, minden gólban volt szerepe, mégis kicsit túl sok volt nekem. Szövegelésért kapott egy sárgát, és benne volt a lehetőség, hogy belefut egy kiállításba is. Kivételes képességekkel bír, de nagyon lényeges, hogy mentálisan tudja kezelni a kényes játékhelyzeteket, eseteket egyaránt, mert leronthatja a teljesítményét, ha hagyja magát befolyásolni.
Cserejátékosok
Igazából mindenki elég későn érkezett, úgyhogy nehéz lenne értékelni Camavinga, Rüdiger, Asensio és Rodrygo teljesítményét, utóbbi azonban kiemelendő kiharcolt és értékesített büntetője miatt. Rodrygo jelenleg a nagybetűs tizenkettedik ember, a super sub, de csak idő kérdése és a kezdőcsapat oszlopos tagja lesz.
Edzői értékelés
Carlo Ancelotti (10) – az olvasók pontszáma: 8,6
Nem kockáztatott és ez volt a helyes döntés. Bízott az általa favorizált legjobb 11-ben, és a lehető legjobban kihozta a játékosok erényeit. Kicsit jobban rotál az olasz mester ebben a szezonban, meg is látszik az eredménye. Nem mindig látványos, szinte sosem kiütéses, helyenként szenvedős a foci. De a célját eléri. És azért mégis csak ez a legfontosabb.
Egytől egyig: Almería – Real Madrid (1-2)
Csapatok
Almería (7) – olvasói pontszám: 6,5
Sokáig olybá tűnt, a hazaiak terve tökéletesen alakul és beválik. Egy korai vezető gól után fegyelmezetten védekeztek, és próbálták minden lehetséges eszközzel őrizni az előnyt. Védekezésből gyorsan tudtak támadásba lendülni, kontrázni, volt is egy-két helyzetük még a gólt leszámítva, amikor Courtois-nak észnél kellett lenni. Bár a csapat első számú kapusa a madridi nevelésű Pacheco lesz várhatóan, Fernando gyönyörű védéseket mutatott be, bár ezt megszokhattuk, hogy a Real ellen általában mindenki prime Casillasként funkcionál a ligában. A védelemből Kaiky játékára érdemes lehet figyelni, a 18 éves brazil bár nehezen bírt olykor Viniékkel, biztos nem itt fog megöregedni. Középen Eguaras emelhető ki, elöl pedig a gólszerző Ramazani. A tavaly 18 gólos Sadiq viszont inkább a herendi porcelángyárba adhatja be az önéletrajzát törékenysége okán, egy csendes dunántúli vendégszoba vitrinjében még lehet belőle kávéskészlet.
Real Madrid (7) – olvasói pontszám: 7,3
Nehezen döccent be a motor, de aztán jött a Madridban már megszokott fordítósdi. A hazaiak góljáért leginkább Rüdiger tehető felelőssé, akinek belógása miatt Ramazani meg tudott iramodni 1v1-ben. Ezután fáradhatatlanul próbáltuk keresni a rést elsősorban a bal oldalon, Vini révén, de hol a célzóvíz hiányzott, hol némi önzetlenség kellett volna, máshol jobb döntések, ha meg minden összeállt, akkor a kapus tudott hárítani. A második félidőben Ancelotti alaposan belenyúlt a csapatba, a tempót nem adtuk alább, viszont az Almería kihagyásai megvoltak, így tényleg küszöbön volt az egyenlítés. Végül Lucas az első félidei érvénytelenített gólja után bekotort egy érvényeset is, ezzel pedig célba vehettük a győzelmet. Alaba pedig tudta mi a feladata, pályára lépett a szabadrúgásunk előtt, amit kíméletlenül be is vert, így végül sikerrel vettük az első akadályt és három ponttal térhettünk haza.
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – David Alaba (9) – olvasói pontszám: 8,6
Az osztrák császár a Modric elleni szabálytalanság után már pontosan tudta miért is kell sietnie a beállással. Acélidegekkel állt oda a labda mögé, majd bámulatosan tekert a rövid felsőbe, egy ilyen kiélezett szituációban. A hátralévő 20 percben balhátvédet játszott, és nem is rosszul, hasznosan támogatta az akciókat, jó helyezkedésével területeket nyitott a társaknak. Nehéz volt dönteni, hogy Vini vagy ő legyen a MOTM, de Alabinho instant impactjét nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Thibaut Courtois (7) – olvasói pontszám: 7,9
A gólnál elég kiszolgáltatott helyzetben hagyták, bár azért bravúrral, illetve jobb helyezkedéssel védhető lett volna a lövés, ezzel együtt nem ő volt a ludas. Azán viszont hozzájárult jó néhány ügyes hárítással a győzelemhez, öt védést mutatott be a találkozó során, ebből kettő volt nagyobb gólhelyzet. Ami tetszett, hogy sokszor igyekezett hamar játékba küldeni a labdát jól irányzott kidobásokkal.
Lucas Vázquez (7,5) – olvasói pontszám: 8,2
A fáradhatatlan Lucas kezdte meg a bajnoki szezonunkat, miután szemfülesen eltett egy lecsorgót. Már az első félidőben is betalált, de akkor még lesen tartózkodott az indítás pillanatában. Nem könnyítette meg a dolgát a találkozó elején, hogy nagyon egyoldalas volt a csapat, illetve az ő oldalán Valverde nem tipikus szélső, mint Vini, ezért sokszor izolálva volt a többiektől és olykor rossz döntéseket hozott. Védekezésben olykor lemaradt, de becsülettel próbálta mindig elhárítani a veszélyt, egyáltalán nem okozott csalódást. A második félidőben gólja mellett folyamatosan igyekezett támogatni a támadásokat, átforgatási opciót kínálva a szélen.
Nacho (7) – olvasói pontszám: 7
Nagyobb hiba nélkül, határozottan, jó közbelépésekkel védekezett. A második félidőben két veszélyes kontrát is megakasztott remekül lereagálva a történéseket. Élt a játéklehetőséggel, ami a posztriválisokat nézve komoly fegyvertény, így végül három ponttal és Umar Sadiq-kal a zsebében térhet haza.
Antonio Rüdiger (5) – olvasói pontszám: 5,9
A gólért elsősorban őt teszem felelőssé, nem tudta lesre állítani a támadót, aki aztán begyalogolt a labdával. Látszik az, hogy még döcög a kommunikáció, egyelőre látszik az összeszokatlanság, teljesen nyilvánvaló, hogy nem a képességekben kell keresni a hibát. A találkozó második harmadától azért már összekapta magát, párharcokat nyert, és veszélyes támadást is tudott indítani.
Ferland Mendy (4) – olvasói pontszám: 5,6
A Real Madrid leggyengébb embere számomra egyértelműen a francia volt. Támadásban ugyan felzárkózott, de helyezkedése inkább volt zavaró, mintsem támogató jellegű. Védekezésben olykor szintén hajmeresztő dolgokat művelt. Cseréje indokolt volt, illetve a tény, hogy Alaba minőségi játékot mutatott a bal szélen is, komoly aggodalommal töltheti el a jövőjét illetően.
Aurélien Tchouaméni (6) – olvasói pontszám: 6,4
Ahogy Rüdigernek, neki is kicsit csiszolódnia kell még a többiekkel. Ami furcsa volt nekem kicsit, az a pozíciója, sokszor túl magasan helyezkedett, amivel a többieket is kicsit megzavarta, és érzésem szerint többször kellett volna a védelem közelébe visszalépnie a támadásépítéseknél. Ahogy a németnél említettem, egyénileg neki sincsenek hiányosságai, már most 1-2 pazar labdát kiosztott, amelyekből komoly lehetőségek bontakoztak ki. Jó lesz ez, adjunk neki időt.
Eduardo Camavinga (5,5) – olvasói pontszám: 6,3
Úgy vélem, hogy kicsit a körülmények áldozata is volt ő az este. Ebben a középpályás trióban, úgy, hogy Valverde „szélsőként” hasonló szerepkörben volt, mint ő, egyszerűen nem találta a helyét. Azt éreztem, hogy neki most jobban feküdt volna, ha ráengedjük egy fáradtabb védelemre. Emiatt kissé idegesen, szertelenül mozgott, nem tudta kiaknázni az erősségeit, sárga lapja miatt, pedig Ancelotti sem akart kockáztatni. Ez most nem az ő estéje volt, de zseniális a srác, meglesznek neki idén még a nagy pillanatai.
Toni Kroos (7) – olvasói pontszám: 7,1
A szögleteket annyira nem érezte, de amúgy jó meccset zárt a német. Az első fél órában úgy láttam, hogy nem tudott eléggé közel lenni a kapuhoz, aztán egyre többször lépett be ő is a támadásokba, amelyet egy assziszttal koronázhatott volna meg, de ügyesen beemelt labdájánál Lucas épphogy, de lesen tartózkodott. Ismét alig rontott átadást, három kulcspasszal zárta az estét.
Fede Valverde (7,5) – olvasói pontszám: 8,1
Az elejétől a végéig borzasztóan aktív volt, jó lövésekkel veszélyeztetett, félelmetes megindulásai voltak. Az elején volt egyedül egy pillanat, amikor lövés helyett talán a mögékerülő, üresen maradó Lucasnak passzolhatott volna egy nagyobb helyzet reményében, de lelkesedése és dicséretes hozzáállása inkább elismerést érdemlő. Négy kulcspassz mellett négy próbálkozás, meccs közben ráadásul több pozícióban és szerepközben kellett boldogulnia – megoldotta.
Karim Benzema (6) – olvasói pontszám: 6
Az Aranylabda várományosa nem kezdte túl élesen az idényt. Nagyobb helyzetei rendre kimaradtak, pedig lett volna gólszerzési lehetősége. Folyamatosan próbálta keresni Vinivel az összjátékot, ebből azért néhány egész jól sikerült, különösen a második félidőben. Az első gólnál azért helyezkedése, agilitása segítséget jelentett. Remélhetőleg a célzóvizet tekintve hamarosan ott folytatja, ahol tavaly abbahagyta.
Vini Jr. (8) – olvasói pontszám: 7,9
Ő volt ezúttal (is) a showman, dőltek körülötte az emberek, na nem a röhögéstől, inkább a tehetetlenségtől. Ha Mendy személyében nem fog ki egy rosszul teljesítő társat, akkor ebből talán még többet ki lehetett volna hozni. A gólszerzéssel nem volt szerencséje, megindulásaival azonban folyamatosan terrorizálta a hazaiakat, és egy ilyen egyéni alakítás előzte meg az első gólunkat is. Magasra tette a lécet az előző idényben, de úgy tűnik, meg fogja ugrani.
Cserejátékosok
Luka Modric (7,5) – olvasói pontszám: 7
A második félidőre érkezett a veterán karmester, aki kézbe is vette az irányítást. Az ő játékának kulcsa a jó helyezkedés, egyszerűen élmény figyelni, ahol be tudja tölteni a tizenhatos előterét, amivel magára vonja a figyelmet, és lehetőséget teremthet magának és társainak egyaránt. Ennek köszönhetően harcolta ki végül a győzelmet érő szabadrúgást is. Elnyűhetetlen. Imádjuk.
Eden Hazard (6,5) – olvasói pontszám: 6,3
Szkepticizmusunk nem véletlen a belga irányába, akinek nagyon sokat kell bizonyítania a madridisták felé. Ez a bő fél órája nem volt rossz, aktív volt, fontos szerepe volt abban, hogy a hajrára teljesen szétzilálódjon az Almería védelme, Puigmalnak egy sárgát is intézett. Úgy hiszem, hogy csereként sokkal többet adhat idén a csapatnak, mintsem kezdőként.
Dani Ceballos és Casemiro már akkor érkeztek, amikor a lényegi kérdések eldőltek, de egyébként hiba nélkül hozták a nekik szánt bő 10 percet. Ceballos esetében különösen tetszett a mentalitás, tudván, hogy minden percért meg kell idén harcolnia.
Edzői értékelés
Carlo Ancelotti (8) – olvasói pontszám: 7,5
Eddig a rotáció hiánya miatt kapott sok kritikát, most viszont előkapta a rotációs kapát és megforgatta kicsit a kártyákat. Nacho kezdőbe állítása például remek döntés volt, és nem félt bedobni az új igazolásokat sem. Ami különösen tetszett, hogy időben változtatott, és minden cseréje őt igazolta a mutatott jó játékkal, Alaba gólját meg is jósolta. Hosszú szezon elé nézünk, de ha a mester képes lesz így élni a keret adta lehetőségekkel, én csak örülni fogok.
Egytől egyig: Alcoyano – Real Madrid (1-3)
Csapatok
Alcoyano (6,5) – szerkesztői pontszám: 7
A hazai csapatra nem lehet panasz, az első harminc percben többször is megszerezhették volna a vezetést. Rendkívül harciasan játszottak, minden lehetséges labdára ráfutottak, letámadták a vendégeket, akiknek látszólag ez nem is ízlett annyira. Nem cifrázták túl a játékot, egy pillanatra sem akartak kezdeményezni, irányítani, inkább abban a műfajban próbálkoztak, ahol a legtöbb esélyük volt. Összességében az 1-3 nem fest reális képet, ennél ők jobban fociztak, de a kapusbakik idáig vezettek. A góljuk nagyon szép volt, de azt már megszoktuk, hogy mindenki a Real ellen kell hogy szerezze az élete találatát.
Real Madrid (5,5) – szerkesztői pontszám: 6
A győzelmet könyveljük el, de azon kívül azért ne rakjuk a kirakatba ezt a mérkőzést. Az első félidőben totális zavarodottság jellemezte a csapatot, ezt a periódust zárta le a jó ütemben érkező Militao egy magabiztos bólintással. A kellemetlen darázs szerepét felöltő Alcoyano nem adta olcsón, kiegyenlítettek, és bár tudtunk erre válaszolni, azért azt nem kell részletezni, hogy a szerencse nagy mértékben közrejátszott a második találatnál, majd a kapus sem volt a helyzet magaslatán a harmadiknál. Megint az a helyzet, hogy néhány jó egyéni teljesítmény mellett volt pár rendkívül rossz is, úgy pedig elég nehéz meccset nyerni, ha nem marad körülötted értelmezhető opció.
Játékosok
A mérkőzés legjobbja – Éder Militao (6,9) – szerkesztői pontszám: 8
Ha Alcoyano, akkor Militao. A brazil hamar feledtette a Getafe elleni teljesítményt, a mezőny legjobbja lett a kupameccsen. Az elején azért ő is átélt pár kellemetlen percet, amikor néha csak sodródott az eseményekkel, utána viszont gyönyörű ütemben érkezve szerezte meg a vezetést. A második félidőben számos alkalommal halászta le a hazaiak indításait és állította meg a kibontakozó ellenakciókat.
Andriy Lunin (5,9) – szerkesztői pontszám: 6
Az ukrán kapus számára eljött a bizonyítás esélye, és hát élt is vele, meg nem is. Pár nagyon mutatós védéssel jelezte, hogy nem véletlenül tagja ennek a csapatnak, ugyanakkor szemre rendkívül ideges volt, sok labdát szórt el, és nem is tudta gyorsan és hatékonyan megjátszani a társakat, mint ahogy a belga kollégájától megszokhattuk.
Nacho (5,8) – szerkesztői pontszám: 5,5
Eredményt befolyásoló hiba nélkül tudta le a meccset, de azért alaposan meggyűlt a baja a hazaiak balszárnyával, sokszor tudták őt megelőzni. Volt egy szép ollózási kísérlete, láttunk már tőle hasonlót, ami eredményesen végződött. Ezen kívül nem sok említésre méltó esemény fűződhet a nevéhez.
David Alaba (6,2) – szerkesztői pontszám: 6,5
Ami Militao esetében igaz, az rá is elmondható, az első fél órában nem mindig tudta lekövetni a villámgyors hazaiakat, bizonytalanul mozgott. A későbbiekben ahogy fáradt az ellenfél, kevesebb nyomást tudtak kifejteni, úgy lett ő is egyre szilárdabb. Ennyi elég is volt ahhoz, hogy a jobbak között említhessük meg a nevét.
Marcelo (5) – szerkesztői pontszám: 4
Nagyon szeretem Marcelót, de sajnos ez a teljesítmény már nagyon kevésnek bizonyul. Nagyon sok rontása volt, mind fejben, mind fizikálisan le volt maradva a társakhoz képest. A madridi balszél állandó veszélynek volt kitéve általa. Nem tudom egyelőre elképzelni, hogy egy komolyabb téttel bíró mérkőzésen ez mire lehetne elég.
Casemiro (5,6) – szerkesztői pontszám: 4,5
Róla is elmondható, hogy több igen szembeötlő rontása volt. Párharcai jó részét továbbra is nyeri, azonban többet elvisznek azok a rizikós helyzetben elszórt labdák, amiket sajnos most már visszatérően produkál. A kapott gólnál is elég csúnyán forgatták őt meg.
Kattints ide és nézd meg a kínálatot!
Fede Valverde (5,5) – szerkesztői pontszám: 4,5
Nem nagyon voltak hibái, ami azért lehetett, mert nem is sokszor avatkozott játékba. Kicsit érthetetlen volt, hogy akkor most mi is a terv vele. Irányítani nem akart, megindulásai nem voltak, középpályás volt, mégis legtöbbször kiszorult a szélre, és az esetek többségében láthatatlan maradt. Tőle ennél sokkal, de sokkal többre lenne szükség.
Eduardo Camavinga (6,8) – szerkesztői pontszám: 7,5
A katasztrofális első három percét egy kapu torkából kifejelt labdával zárta le, utána pedig az egyetlen emberünk volt a középpályán, aki profi futballra emlékeztető teljesítményt produkált. Több veszélyes megindulása volt, amiket többször is csak szabálytalanság árán tudtak megakasztani, és bár nem ez a szerepköre, az irányításból is megpróbálta kellőképpen kivenni a részét. Sokoldalúságával, agilis mégis könnyed stílusával nálam folyamatosan lép előre a rangsorban, el tudnám képzelni őt a jövő Real Madridjának alapembereként.
Rodrygo (5,1) – szerkesztői pontszám: 5,5
Nála pont az ellenkezője igaz, mint amit Camavinga esetében leírtam. Volt egy nagyon erős 6-7 perce a találkozó elején, aztán alárúgtak párszor, amivel látszólag el is vették a kedvét az eseménytől. A Militao fejére ívelt szöglet és egy keresztben ellőtt labda kerülhet még a jegyzőkönyvbe.
Mariano (3,7) – szerkesztői pontszám: 2
Ezt nem feltétlen kellene már erőltetni. Szerintem az oldal követői között jó páran többet tudtak volna ehhez hozzátenni ennél.
Eden Hazard (4,9) – szerkesztői pontszám: 6
Kövezzetek meg, de szerintem ez nem volt egyáltalán vészes. A támadók közül még mindig benne volt a legtöbb elképzelés, középre húzódva számtalanszor próbált ügyes összjátékokat kezdeményezni, csak nem igazán tudott kivel. Úgy érzem, hogy a jövőben sokkal többet érünk azzal, ha árnyékékként kap szerepet.
Cserejátékosok
Marco Asensio (6,3) – szerkesztői pontszám: 6,5
Mariano lehozatalával konkrétan csak nyerni tudtunk, Asensio ráadásul elég jól szállt be. Góljánál Fortuna is vele volt, ugyanakkor végre költözött némi extra élet a támadójátékunkba.
A többi cserének meglehetősen kevés ideje jutott, de a jókor jó helyen lévő Iscót, és a bő öt perc alatt egész agilisan, ügyesen mozgó Ceballost mindenképpen szeretném kiemelni. Rajtuk kívül még Kroos és Vallejo érkeztek a hajrára, de nem sok dolguk akadt.
Edzői értékelés
Carlo Ancelotti (5,9) – szerkesztői pontszám: 5
A győzelem megvolt, a megszerzés körülményeit pedig inkább ne részletezzük. Jobban örültem volna, ha Kroos kezd, mert így megint irányító típusú játékos nélkül álltunk ki, ami bátor vállalásnak bizonyult, ahogy Mariano kezdetése is. Annak örültem, hogy Ceballost láthattuk a pályán, annak már annyira nem, hogy mennyit, illetve Peterre is kíváncsi lettem volna, hogy mondjuk egy 20 perc alatt mire lett volna képes még. A továbbjutás mindenesetre legalább most összejött.
